MOZGÁSSZERVI ELVÁLTOZÁSOK


Lábfej, boka és térd diszfunkciók

LÁBBOLTOZAT SÜLLYEDÉS: LÚDTALP (PES PLANUS)

A lúdtalp a láb hosszboltozatának lesüllyedése. Ha ez az ív laposabbá válik a talp középső része a talajhoz érhet. Néha a haránt boltozat süllyedése kíséri, azonban leggyakrabban önállóan alakul ki, főleg gyermekkorban. Újszülött korban a lábnak még nincs hosszboltozata; az a járás során fokozatosan alakul ki. A lúdtalp kialakulásában szerepet játszhatnak a laza ízületek, szalagok valamint öröklött genetikai hajlam.

A pes planus esetén a láb hosszanti boltozata süllyed meg. 

A pes planovalgus esetén mindehhez a sarok valgus helyzete, dőlése is társul. 
Pes transversoplanus esetén a harántboltozat süllyedése dominál. 

A sarok dőlése a lúdtalppal gyakran együtt jelentkezik. Kisgyermekkorban, amikor a boltozat még kialakulóban van, a sarokcsont dőlése utal arra, hogy a gyermek boltozata nem megfelelően fejlődik. Súlyosabb tengelyeltérés esetén gyakran jelentkezik fájdalom a talp területén, a lábszáron, a térd tájékán. 


Schlatter - Osgood

1. Fájdalmas terület a térd alatt, a sípcsont felső részén;

2. Gyulladás és feltöredezettség;

3. Patella / térdkalács ín, a m. quadriceps / négyfejű combizomhoz tartozó ín;

4. Tuberositas tibiae / a sípcsont elülső felső felszínén lévő gumó, a patella ín tapadási helye;

5. A sípcsont növekedési zónája.


Gerincdeformitások

Hanyag tartás:

Tünetek: A fej lógatott, a váll előreesett, a háti gerincszakasz fokozottan hajlított. A tartásgyengeséggel megegyezően képes felvenni a helyes tartást (Perjés, 2008).

Betegség leírása: Kialakulásában szerepet játszhat a divat vagy egyéb pszichés tényezők. Nincsen strukturális, vagy funkcionális elváltozás, a felületes és mély hátizmok gyengék (Perjés, 2008).

  • Kezelés: Fontos a súlyosabb deformitás kialakulásának megelőzése. Fejleszteni kell a törzs izmait különös tekintettel a hátizomzatra (Perjés, 2008).

Tiltott gyakorlatok: Nehéz súlyok cipelése, a fordított testhelyzetek és hátizomzat nyújtó gyakorlatok (Perjés, 2008).


Kyphotikus hát:

Tünetek: Hasonlóak a hanyag tartáséhoz, a váll előreesett, a lapockák szétcsúsztak, a háti gerincszakasz fokozottan hajlított. A háti kyphozis súlyosabb esetben rálóghat az ágyéki lordosisra. Kompenzációs nyaki lordosis növekedés is előfordulhat. Panaszokkal és mozgáskorlátozottsággal járó kyphotikus hát esetén számba kell venni a Scheuermann kór lehetőségét (Perjés, 2008).

Betegség leírása: A deformitásnál strukturális elváltozás nem látható, de funkcionális elváltozás igen. A mellizmok, a fűrészizmok és a hasizmok megrövidültek, a hát felületes és mély izmai pedig megnyúltak a háti gerincszakaszon. A domború hát a mellkasi ízületek állapotától függően lehet laza és merev (Gárdos - Mónus, 1982). Súlyosabb esetekben a túlzott háti görbület és az összenyomódott mellkas és hasüreg csökkentheti a tüdő oxigénfelvevő képességét (Perjés, 2008; Gárdos - Mónus, 1982).

Scheuermann kór: 

Csigolyák zárólemezének csontosodási zavara, mely során a növekedett nyomás következtében benyomódik a csigolyák fedőlemeze és csökken az ellenálló képessége. A betegség során strukturális elváltozás jelenik meg, ék alakú csigolyatestek alakulnak/alakulhatnak ki (Perjés, 2008).

  • Kezelés: Először a mellizom, a fűrészizom és a hasizom nyújtó gyakorlatokat kell végeztetni, hogy lehetővé váljon a váll visszakerülése a helyes helyzetbe és a kyphotikus görbület mértékének csökkentése. Később hát- és vállizom erősítő feladatokat kell végeztetni, ami a váll helyes állásba kerülését eredményezi és a háti gerincszakasz kiegyenesedését a helyes kyphotikus helyzetig (Perjés, 2008; Gárdos - Mónus, 1982). A kis ízületek mozgásterjedelmének beszűkülése esetén mobilizáló gyakorlatokat kell alkalmazni (Gárdos - Mónus, 1982). Ajánlott úszásnem a hátúszás, mert a vízfogás fázisában a mellizom nyúlik, és a víz alatti húzás alkalmával a hát izmai erősödnek (Perjés, 2008).

Tiltott gyakorlatok: Kerülni kell a nagy rázkódással járó gyakorlatokat, az aránytalan erősítést, a hátizmok hirtelen elfáradását eredményező gyakorlatokat, az előrehajlításokat, a guggolótámaszból indított gyakorlatokat és minden olyan feladatot, ami a kyphotikus görbület túlzott növekedését eredményezi (Perjés, 2008). Ellenjavasoltak továbbá a tartós függések, a fordított testhelyzetek, az átfordulások és a terhek cipelése (Gárdos - Mónus, 1982).


  • 1. A thoracalis (mellkasi) csigolyák teste ventral (hasoldal) felé megkeskenyedett. A csigolyatest vetülete normális esetben téglalap alakú,
  • 2. Scheuermann esetében ék tendenciát mutat.
  • 3. Ék alakú csigolyák;
  • 4. Megvastagodott ínszalag;
  • 5. Shmorl-hernia, vagy Shmorl-csomók a gerinc röntgenfelvételén látható kis csonthiányok.

Lordotikus hát:

Tünetek: Az ágyéki lordosis megnövekedett, a has elődomborodik és a medence előre dőlt (Perjés, 2008).

Betegség leírása: A tartáshiba kialakulása olyan funkcionális problémák eredménye, mint a gyenge és kötött ágyéki hátizomzat, a gyenge és megnyúlt hasizomzat és a gyenge far és lábizomzat (Perjés, 2008). A fokozott ágyéki lordosis súlyos esetekben befolyásolhatják a vesék működését is (Gárdos - Mónus, 1982).

  • Kezelés: Az ágyéki hátizmok, a csípőhorpaszizom és az elülső combizmok nyújtása szükséges a mozgékonyság növeléséhez, és hogy a medence visszabillenhessen a helyes helyzetbe. Az ágyéki hátizmok-, a hasizmok-, a farizmok- és a hátsó combizmok erősítése a helyes medenceállás mellett történik, amivel rögzíthető a medence megfelelő dőlésszöge és stabilizálható a helyes mértékű lordotikus görbület (Perjés, 2008; Gárdos - Mónus, 1982). Ajánlott vízi gyakorlat a háton úszás mell lábtempóval.

Tiltott gyakorlatok: Óvakodjunk a túlzott hátrahajlítással járó gyakorlatoktól, a fordított testhelyzetektől, a nagy terhek cipelésétől és a hírtelen testhelyzetváltozással járó gyakorlatoktól (Perjés, 2008).

Kypholordotikus hát:

Tünetek: A kyphotikus és a lordotikus hát tünetei egyidejűleg megtalálhatóak ebben az elváltozásban. Szembeötlő, hogy a gerinc háti és ágyéki fiziológiás görbületei fokozottak. A háti szakasz az egyensúly megtartása érdekében hátrébb helyeződhet (Gárdos - Mónus, 1982).

Betegség leírása: Kialakulásának oka a hát-, has- és farizmok, valamint a hát szalagrendszerének gyengesége. A betegségnél az izomgyengeség az izmok kötöttségével együtt jelentkezik (Perjés, 2008). A tartáshiba súlyosbodhat a csípőhorpaszizom (m. iliopsoas), a törzsfeszítő izmok, a medence hátsó felső része és a bordák közötti izmok, valamint a comb és a medence közti izmok megrövidülése miatt (Gárdos - Mónus, 1982).

  • Kezelés: Mivel ennél a deformitásnál egyszerre jelentkezik két probléma, a kezelésnél figyelembe kell venni, hogy amíg az egyik fokozott fiziológiás görbület mérséklésére szolgáló gyakorlatokat végezzük, addig a másik fiziológiás görbületet ne fokozzuk (Perjés, 2008; Gárdos - Mónus, 1982). A kezeléshez szükséges további elveket, valamint nyújtandó és erősítendő izomcsoportok megnevezését a kyphotikus hát és a lordotikus hát kezelésének leírásánál olvashatjuk.

Tiltott gyakorlatok: A hosszú ideig tartó rázkódással járó gyakorlatok, nehéz terhek cipelése, fordított testhelyzetek (Perjés, 2008).

Lapos hát (bot gerinc):

Tünetek: A gerinc fiziológiás görbületei nem alakultak ki részben, vagy teljesen, így a hát túlzottan egyenes, de mozgékony. Nagy terhelésre a hátizmok érzékennyé válhatnak (Perjés, 2008).

Betegség leírása: Kialakulásának oka lehet örökletes lapos mellkasforma vagy például a korai ültetés is. A lapos hát gyengült izomzatai miatt a csigolyák rosszul illeszkedhetnek, ami oldal irányú deformitást eredményezhet. A tartáshiba hordozhat magában merev- és laza gyengült izmokat (Gárdos - Mónus, 1982). A legjellemzőbb a hát izmainak gyengesége, ami miatt a gerinc elveszti a rugalmasságát, így porckorong károsodás jöhet létre (Perjés, 2008).

  • Kezelés: Célja a gerinc fiziológiás görbületeinek kialakítása, az általános erősítés (mély hátizmok, mellkas izmai, törzsizmok, hasizmok, alsó végtag izmai) és a helyes testtartás és medenceállás rögzítése. A konzervatív kezelést segíti a pillangóúszás és a légző gyakorlatok (Perjés, 2008; Gárdos - Mónus, 1982).

Tiltott gyakorlatok: hosszan tartó futás, nagy rázkódássokkal járó gyakorlatok, fordított testhelyzetek, nehéz terhek cipelése és a hosszú ideig tartó erőltetett hátrahajlítás (Perjés, 2008).

GERINCFERDÜLÉS - SCOLIOSIS

A scoliosis a gerincnek a frontalis síkban bekövetkezett elhajlását jelenti, mely lehet funkcionális és strukturális.

Funkcionális scoliosisnál csigolya szerkezeti eltérés nem mutatható ki, általában ismeretlen eredetű, hátterében leggyakrabban egyszerű tartási rendellenesség áll. Típusosan balra konvex, nagy ívű, mely kifejezetten mobilis. Általában lányokon, a pubertás idején mintegy 15%-ban jelentkezik.

Egyéb okai: pszichés problémák, végtaghossz-különbség (statikus), gyöki kompresszió miatti antalgiás tartás (pl. discus hernia), tumor, gyulladásos megbetegedések (pl. appendicitis).

Strukturális scoliosis a gerinc generalizált háromdimenziós, kombinált deformitása, melyre jellemző a frontális síkú elhajlás, a sagittalis síkban lordosis, valamint transversalisan a csigolya rotáció. Leggyakoribb (80%) az ún. idiopathiás scoliosis, melynek etiológiája nem ismert, de genetikailag determinált. Kialakulásában fontosak a biomechanikai faktorok is. Gyermekkorban, leggyakrabban praepubertás idején jelentkezik, a 20 Cobb-fokot meghaladó görbület a népesség 5 ‰-ben észlelhető. A betegség a lányokat hétszer gyakrabban érinti.

A gerincferdülés kezelési stratégiája a görbület mértékétől és irányától függ. A 20 foknál kisebb görbület esetén elegendők a gyógytestnevelés órai és otthoni, egyéni elváltozásoknak megfelelő egyéni korrekciós helyzetben végzendő gyakorlatok.

20-25 fok közötti görbület esetén fűző (korzett) viselése lehet indokolt a 45 fokot elérő görbület esetén a műtét elkerülhetetlen. A műtét lényege a csigolyák közötti ízületek elmerevítése oly módon, hogy a görbület mérséklődjék.


Mellkasi elváltozások

  1. Normál mellkas
  2. Tölcsér mellkas - Pectus excavatum
  3. Tyúk mellkas - Pectus carinatum


A mellkasdeformitás azt jelenti, hogy a szegycsont és a bordák egyesülésénél elváltozások jönnek létre. Ezek közül a tölcsérmellkas és a tyúkmell a legismertebb. 

A tölcsérmellkasnál - pectus excavatum -  az elülső mellkasfal középvonala behorpad,

a tyúkmellkas - pectus carinatum  -  előrefelé domborodik.

Mindkét elváltozásnál a mellkas, hát és a has izomzatát erősítő, a légzőizmokat jól megmozgató gyakorlatok eredményezhetnek javulást a gyógyúszás mellett.


© 2017-2024. 1048 Bp., Homoktövis u. 100.
Az oldalt a Webnode működteti Sütik
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el