A gyógytestnevelés célja a mozgásszervi elváltozásokkal és belgyógyászati problémákkal küzdő tanulók panaszainak csökkentése, az egészség helyreállítása. A gyógytestnevelés órákon a testnevelés és a sport módszereivel differenciált egyénre szabott képességfejlesztés folyik. Az órák tornatermi és tornaszobai foglalkozásokból állnak.

A gyógytestnevelés ellátás térítésmentes.  A foglalkozásokat a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat gyógytestnevelője végzi.

Az iskolaorvosi szűrés alapján II/a vagy II/b kategóriába sorolt tanulók számára a gyógytestnevelési foglalkozásokon való részvétel mindaddig kötelező, míg szakorvosi vélemény alapján vissza nem sorolják normális testnevelésre.

Hiányzások igazolása: A több napos hiányzásról szóló orvosi igazolás fénymásolatát a hiányzást követő héten kell elküldeni. A szülő félévente 3 alkalommal igazolhat hiányzást. A gyógytestnevelésről való hiányzás beleszámít az éves hiányzásba. Az igazolatlan hiányzásokról a gyógytestnevelő tanár havonta értesíti az iskolát.

A gyógytestnevelés működését szabályozó törvényi háttér

-2011. évi CXC. törvény a köznevelésről

-20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről.

-15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről.

-22/2013. (II.22.) EMMI rendelet egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

Gyógytestnevelés a Homoktövis Általános Iskolában

A GYÓGYTESTNEVELÉS JOGSZABÁLYI HÁTTERE

Hatályban lévő jogszabályok:

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

XIII. FEJEZET

AZ ISKOLAI TESTNEVELÉSSEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

53. * A mindennapos testnevelés, az egészségfejlesztő testmozgás és az iskolai sporttevékenység megszervezése

141. § * (1) A mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, - az Nkt. 27. § (11) és (11a) bekezdésében foglalt kivétellel - testnevelésóra megtartásával kell biztosítani.

54. A könnyített és a gyógytestnevelés szervezésének, a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési órára történő beosztásának rendje

142. § (1) * A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órára kell beosztani. Az orvosi szűrővizsgálatot - kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be - május 15-éig kell elvégezni. Az orvos által vizsgált tanulókról az iskolának nyilvántartást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét.

(2) * A könnyített testnevelés-órát az iskolaorvosi, szakorvosi vélemény alapján a testnevelésóra vagy az iskola által megszervezett külön foglalkozás keretében úgy kell biztosítani, hogy a mindennapos testnevelés ezekben az esetekben is megvalósuljon.

(3) * A gyógytestnevelés-órákat a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt nevelési-oktatási intézményben kell megszervezni legkevesebb heti három, de legfeljebb heti öt tanóra keretében. Amennyiben a tanuló szakorvosi javaslat alapján a testnevelés órán is részt vehet, akkor számára is biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelés- és a testnevelés órákon való részvételnek együttesen kell elérnie a heti öt órát, ezek arányára az iskolaorvos, a szakorvos tesz javaslatot.

(4) Fel kell menteni a tanulót a testnevelés órán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés-órán való részvételét sem.

(5) * E § vonatkozásában a 64. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak azzal, hogy amennyiben a tanuló

a) csak gyógytestnevelés órán vesz részt, értékelését a gyógytestnevelő,

b) gyógytestnevelés és testnevelés órán is részt vesz, értékelését a testnevelő és a gyógytestnevelő együtt végzi.

TESTNEVELÉSI KATEGÓRIÁK

N - Normál testnevelés 

Ide sorolandók a normál módon terhelhető, a koruknak megfelelő fejlettségű egészséges gyermekek, tanulók, akiknek mozgás-, és terhelési korlátozása nincs, valamint azok, akiknek betegsége vagy funkcionális elváltozása nem teszi szükségessé a terhelés korlátozását. 

I - Könnyített testnevelés 

Ide tartoznak a mozgatórendszeri vagy egyéb megbetegedésekben, elváltozásokban ideiglenesen vagy tartósan szenvedők, valamint a hosszabb betegség után lábadozók, akiknek teljesítőképessége részlegesen korlátozott. Ide sorolandók azok is, akiknek gyógytestnevelésre már nincs szüksége, és a terhelés e lépcsőjén keresztül kerülnek vissza a normál testnevelés kategóriába. Ebben az állapotban bizonyos mozgások és terhelések kerülése indokolt, vagy nagyobb odafigyelést igényel. Az optimális terhelés biztosításával, a kerülendő és a javasolt mozgásformák kiválasztásával és alkalmazásával a tanulók egészségi állapota javítható. 

II - Gyógytestnevelés 

Ide sorolandók azok, akiknek betegségük vagy funkcionális elváltozásuk miatt, sajátos, az állapotukat figyelembe vevő, külön órakeretben történő foglalkozásokra van szükségük. A gyógytestnevelést igénylő tanuló orvosi javaslat alapján, normál testnevelés órán is részt vehet. A gyógytestnevelésben résztvevő gyermekek érdeke, hogy a gyógytestnevelés életmódsportokra is megtanítsa. 

     II/A Gyógytestnevelés - normál testnevelésen is részt vehetnek 

A belgyógyászati és/vagy mozgatórendszeri betegség miatt korrekcióra, vagy rehabilitációra szoruló gyermekek, tanulók, akik sajátos, állapotukat figyelembe vevő foglalkozást igényelnek. Az ebbe a kategóriába tartozók a gyógytestnevelés során elsajátítják a speciális mozgásokat, azokat egyénileg, házi feladatként is gyakorolják. A javasolt és mellőzendő gyakorlatok betartása mellett a normál testnevelésen is részt vehetnek, ahol lehetőségük van állóképességük fejlesztésére és a kortársakkal együtt végzett sokoldalú mozgásanyag elsajátítására, gyakorlására. Itt eszköz vagy technikai feltételek hiányában ezzel egyenértékű mozgásformák is választhatók. 

     II/B Csak gyógytestnevelésen vehetnek részt 

Azok a gyermekek, tanulók, akiknek mozgásszervi vagy egyéb, rehabilitációra szoruló betegsége szükségessé teszi, hogy kizárólag gyógytestnevelő irányításával történjen a testnevelés. 

III - A testnevelés alól ideiglenesen vagy állandóan felmentettek 

Ide sorolhatók azok a betegek, akiknek az állapota a szakorvosi, iskolaorvosi, gyógytestnevelői konzultációt követően sem engedi meg a testnevelés semmilyen formáját. A cél az, hogy az ebbe a kategóriába soroltak száma minél kisebb legyen és a besorolás minél rövidebb ideig tartson. Az óvodában, iskolában akutan megbetegedett, vagy megsérült gyermek, tanuló az első iskolaorvosi vizsgálatig ebbe a kategóriába tartozzon. A fenti besorolások jól ismert, kivizsgált esetekben alkalmazhatók. Hirtelen felmerült egészségügyi problémák esetében, iskolaorvosi vizsgálat hiányában a könnyített test - nevelés, vagy a gyógytestnevelés egyéni kiscsoportos formája javasolható, illetve a testnevelés alóli felmentés az orvossal történő konzultációig.

15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet

a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről

10. A gyógytestnevelés

28. § (1) * Az Nkt. 18. § (2) bekezdés g) pontja szerinti gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi vizsgálat gyógytestnevelésre utalja.

(2) * A gyógytestnevelés megszervezése, személyi feltételeinek biztosítása az Intézmény feladata a tankerületi központ által kijelölt nevelési-oktatási intézményekben. Abban az esetben, ha a szükséges feltételek rendelkezésre állnak, a tanulók részére heti egy tanórai foglalkozás keretében úszás órát kell szervezni. A gyógytestnevelés az orvosi javaslat alapján 1-3, 4-8 vagy 9-16 fős csoportokban szervezhető meg.

(3) * A gyógytestnevelés bármelyik a nem a tankerületi központ által fenntartott nevelési-oktatási, illetve szakképző intézményben is megszervezhető, amennyiben a tankerületi központ erről megállapodást kötött az érintett nevelési-oktatási, illetve szakképző intézmény fenntartójával.

(4) * A nem a tankerületi központ fenntartásában működő óvodák számára a gyógytestnevelés foglalkozások megszervezéséhez a gyógytestnevelőt a tankerületi központ az érintett óvoda fenntartójával kötött megállapodás alapján a nevelési év során biztosíthatja.

(5) Az iskolában a gyógytestnevelés feladatának ellátása a tanév rendjéhez igazodik. Az adott tanulóra vonatkozó ellátásnak a tanév rendjétől eltérő megkezdése vagy befejezése csak az iskolaorvos vagy a szakorvos véleménye alapján kezdeményezhető.

(6) A gyógytestnevelésben részt vevő gyermekek, tanulók részére nyújtott ellátásról gyógytestnevelési naplót kell vezetni.

26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának b) pontjában, valamint az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet 37. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 41. §-ának (5) bekezdése végrehajtására - a művelődési és közoktatási miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § * (1) A 3-18 éves korosztály, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők megelőző jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola-egészségügyi ellátásban (a továbbiakban: iskola-egészségügyi ellátás) való rendszeres részvételéről [a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 10. § (1) bekezdés b)-c) pont] az óvodák és iskolák (a továbbiakban együtt: nevelési-oktatási intézmények) e rendeletben foglaltak szerint gondoskodnak.

(2) Az iskola-egészségügyi ellátás iskolaorvos és védőnő együttes szolgáltatásából áll, amelyet fogorvos és fogászati asszisztens közreműködésével látnak el.

2. számú melléklet a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelethez *
A nevelési-oktatási intézmény orvosa által ellátandó iskola-egészségügyi feladatok

1. A gyermekek, tanulók egészségi állapotának vizsgálata, követése

a) Az óvodás korú gyermekek vizsgálata járvány és a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló miniszteri rendelet szerinti fertőző betegség esetén, az iskolai tanulók vizsgálata a 2., 4., 6., 8., 10. és 12. évfolyamokban. Ennek keretében: *

- teljes fizikális vizsgálat,

- kórelőzmény és családi anamnézis ismételt felvétele, az anamnézis alapján veszélyeztetett gyerekek kiszűrése, szakorvosi ellátásra irányítása.

Az orvos a törvényes képviselő részére az orvosi vizsgálat eredményéről leletet ad.

Kötelező az adatszolgáltatás a külön jogszabály szerint a 2., 4., 6., 8., 10. és 12. évfolyamokról, valamint a 16 éves kori záró állapotvizsgálatról.

3. számú melléklet a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelethez *
A nevelési-oktatási intézmény védőnője által önállóan ellátandó feladatok

1. Az éves munkatervhez a védőnői feladatok összeállítása, egyeztetése a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelési programjában meghatározott feladatok figyelembevételével.

2. A tanulók védőnői vizsgálata 6 éven felüliek esetében kétévenként (kivéve a színlátás vizsgálata):

a) a testmagasság, testtömeg, a testi fejlettség és tápláltsági állapot hazai standardok szerinti értékelése, a nemi fejlődés értékelése,

b) a pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés és magatartásproblémák feltárása,

c) * érzékszervek működésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás) és a színlátás vizsgálata a 6. évfolyamban,

d) * mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc-rendellenességekre,

51/1997. (XII. 18.) NM rendelet

a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról

1. számú melléklet az 51/1997. (XII. 18.) NM rendelethez *

Életkorhoz kötött szűrővizsgálatok

4. 6-18 év között kétévente * :

a) teljes fizikális vizsgálat,

b) a kórelőzmény és családi anamnézis ismételt felvétele,

c) az anamnézis alapján veszélyeztetett gyerekek kiszűrése, szükség esetén szakorvosi vizsgálatra irányítása,

d) * pajzsmirigy tapintásos vizsgálata 4. évfolyamtól,

e) a testmagasság, testtömeg, a testi fejlettség és tápláltsági állapot hazai standardok szerinti értékelése, a nemi fejlődés értékelése,

f) pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés, magatartásproblémák feltárása,

g) érzékszervek működésének vizsgálata a szakmai irányelveknek megfelelően, a színlátás vizsgálata,

h) * mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc-rendellenességekre,

(Módosította 19/2010. (IV. 22.) EüM rendelet 4. §.)

i) vérnyomásmérés,

j) fogászati szűrés és gondozás.

Gunda András - Pataky Orsolya - Pánger Andrea - Somogyiné Kuti Ilona:   A gyógytestnevelés szakszolgálati protokollja  

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Budapest 2015